Délután az iskolák előtt beindul a menetrend szerinti anyajáratok sokasága. Cipelik a gyerekeket edzésre, különórára, gyakran többet is egyszerre. Az anyaság szerepe a hétköznapokban amellett, hogy a világ egyik legteljesebb szeretetélménye, a mostani társadalmi sajátosságok és a hagyományos szerepek lazulása miatt néha frusztráló is lehet. Ennek oka elsősorban az, hogy bármennyire felelősségteljes, nehéz, és rengeteg időt kívánó tevékenység (még egy főállású anyának is), ritka érte az elismerés. Pedig ez egy kemény munka, amiért az ember nem kap fizetést sem. A gyereklogisztika megszervezése szerintem felér egy éves vállalati büdzsé elkészítésének nehézségével, és ezt tapasztalatból mondom.    

Nézzük, egy átlag kétgyerekes, kisiskolás gyerekeket gardírozó anya elfoglalt férj mellett mennyi időt tölt csak a gyerekekkel naponta (a takarítás-mosás-vasalás-bevásárlás nincs benne)!

Reggeli készülődés az iskolába, ébresztés, reggeli és uzsonnakészítés, vitaminok, táskapakolás, iskolába szállítás (ha közel van): 2 óra. Ha esetleg utána dolgozni indulsz, számolj még rá fél órát. Ha nem, akkor sem baj, ha Te is felöltözöl, főleg, ha bemégy az iskolába, nemcsak kidobod a gyereket. Ez a TALÁLKOZÁS a tanárral, hasznos, ha nem csövesnek nézel ki. ( Én már csúsztam árokba autóval havas úton télen úgy, hogy felül kabát, (mert az látszik) alul pizsamanadrág és papucs volt rajtam, mezítláb)

Stresszfaktorok: mit kell vinni ma az iskolába, különórára, tisztasági csomagba, gyümölcsnapra, mire kell borítékban kiszámolva pénzt küldeni, késés, utolsó pillanatban kiderülő felmérő vagy leckehiány, tornacucc, hangszer, kotta, forgalom, mobiltelefon, télen a sapka és a kesztyű, kiskamasz lányoknál az ellenőrzés, hogy ne egy kismajmot vigyünk magunkkal, hólapátolás, kokárdakeresés..

Délutáni különórák, ha mondjuk, járnak zenét tanulni és sportolni, és még nem engedjük őket egyedül közlekedni, iskolába menés a gyerekért, beszerzések (füzet, hegedűhúr, ajándék a tanító néni névnapjára, stb.): 3 óra

Stresszfaktorok: a különórák idejének beosztása úgy, hogy maradjon idő tanulni, a két gyerek egyszerre ne legyen két helyen, vagy ha igen, az egyik óráról érjünk át a másikra még hóesésben is. Az első hetekben a zenetanárok szobájában pankráció zajlik az időpontokért.

Otthoni leckeellenőrzés, gyakorlás, tablókészítés, last minute levélpréselés (ugye mindenki vasalt már levelet reggel 6.30-kor?), fürdés, napi élmények meghallgatása (ez a jó rész), szerelmes levelek elolvasása, üzenő és ellenőrző aláírás, tiszta ruha másnapra: 3 óra. Túléléshez fontos, hogy sok egyforma színű zokni legyen otthon!

Este bebújás valamelyik mellé, mert bánata van, vagy megverték, kiközösítették, szerelmes, dühös, tanácstalan stb., fél óra (ha nem alszol el)

Adjuk össze: ez úgy átlagban 8-9 óra naponta, úgy, hogy a gyerekek elvileg iskolába járnak, és nincsenek otthon. Persze megoldjuk, mert- mint ezt egy taxisofőr megfogalmazta nekem egyszer -a nők ugyan szar sofőrök, de szuper diszpécserek, mert olyan az agyuk, hogy több dologra is tudnak figyelni egyszerre, közben azért elvégezzük a főzés, rendrakás, bevásárlás nagy részét is, mert remekül lehet leckét kikérdezni, míg sül a csirke és bevásárolni szolfézsóra alatt. Mindenki tervez íróasztalt a gyerek szobájába, aztán rájön, hogy a konyhája kicsi.

Ritka az olyan anya, aki megengedheti magának, hogy ne dolgozzon, tehát a feladatok mellett, főleg, ha nincs mozgósítható nagyszülő, még egy pénzkereső munkát is el kell végezni, ahol nincsenek tekintettel arra, hogy a gyerek végighányta az éjszakát, és férfimércével mérik a teljesítményt. Ezért általában az egyéb feladatok átcsúsznak a hajnali és a késő esti órákba. Most már legalább napi 14-16 óránál tartunk. És közben a család rád támaszkodik érzelmileg. A gyerekek, a férj, amikor hazajön este, mindenki mosolyra vágyik, és mindenkinek Te főzöd a kamillateát, ha megfázott. (magadnak is).

Ugye ez lehetetlen? Pedig a nők többségének ez a napi valósága 30 és 45 év között. 

Legközelebb a lelki vetülettel foglalkozunk…..