A test kb. 100 billió sejtből áll. Mindegyik tartalmazza a teljes emberi genomot (kb. 23 000 gén) Miért működnek mégis különböző funkciókban, feladattal a sejtek? Mert a gének egy része bekapcsolt, a másik kikapcsolt állapotban van. A gének a DNS (az örökítőanyag) részei, fehérjék előállítását irányítják a sejtben. A fehérjék a szervezet karmesterei. Hormonális,emésztési, idegi stb. folyamataink mind-mind fehérjéken keresztül történnek. Nem mindegy tehát, milyen minőségű fehérje másolódik egy génről…

Az epigenetika tudománya döntötte meg azt a régi feltételezést, hogy a genetikai minőség megváltoztathatatlan. Számos gén aktivitását befolyásolhatjuk, életvitelünkkel, szokásainkkal, élményeinkkel ki-be kapcsoljuk őket, sőt, ezt az állapotot örökítjük is. Így nagyon nem mindegy, hétköznapi kifejezéssel élve, mennyire ütjük szét a génállományunkat, főleg azelőtt, hogy gyermeket nemzünk. Az unokák érdekében jobb, ha minél kevésbé.

Van egy nagy, sárga, dagadt egérfajta, a képen, hajlamos a cukorbetegségre, falánkságra és a rákra. Az egerek a sárga színt is ettől a géntől kapják. Nem véletlenül használják őket kísérletezésre emberi problémákkal kapcsolatban.

Kísérletképpen az egereknek párzás előtt és terhesség alatt nem engedték meg a mértéktelen zabálást, jó kaját adtak, vitaminnal, fólsavval dúsítva, és utódaik nem sárgák, dagadtak és betegesek lettek, hanem barnák, nyurgák és fürgék. Tehát a jó étrend kikapcsolta ezt az un. agouti gént.

Ez a bekapcsolás-kikapcsolás az epigenetika tudományának alapja. Az epigenetikus jelek nem a DNS-ben találhatók, hanem rajtuk. Kapcsolóként működnek, ki-be kapcsolják a géneket. Ahhoz, hogy az enzimek le tudják olvasni és fehérjékre írni az örökítőanyag információit, hozzá kell férniük a DNS-hez. Ha ez a rész be van csomagolva, inaktív marad. A „csomagolásért” az epigenetikai rendszer felelős. Ez a rendszer ugyanolyan fontos az szervezet fejlődése szempontjából, mint maga a DNS. Viszont külső hatásokkal sokkal egyszerűbben változtatható. Azt régen tudják, hogy pl. a rádioaktív sugárzás megváltoztatja a DNS sorrendet, és genetikai betegségeket okozhat, de az új, hogy az életmód, viselkedés is így hat az epigenetikus mintán keresztül.

Mit jelent ez a gyerek életében?

Az egészséges étel, vagy egy méreganyag, az anyai gondoskodás/szeretet, egy érzelmi trauma ki-be kapcsolják a géneket, így örökre éreztethetik hatásukat. Ez annyit jelent, hogy genetikai állományunk felett hatalmunk van, de felelősséggel is tartozunk érte. Azok a kispatkányok, akiket anyjuk sokat nyalogatott, bátor és nyugodt felnőttek lettek. Az elhanyagolt kispatkányok félénkek. És láss csodát, nyilvánvaló különbséget találtak idegsejtjük mintázataiban.

Felnőtteknél a rák kialakulása egyre bizonyíthatóbban epigenetikus hatás. Kikapcsol egy sejtosztódást szabályozó génszakasz, és a sejt elkezd féktelenül osztódni. Ez azonban a kezelés új lehetőségeit is előrevetíti, olyan szereket, melyek képesek ezt a folyamatot visszafordítani, és igazolja az étrenden, homeopátián, életmódváltáson alapuló terápiák létjogosultságát is.

A tudomány mai állása szerint a gének mintegy 20%-a epigenetikai szabályozású. És mi az, ami nem? Az úgynevezett háztartási gének, melyek a szervezet, mint rendszer működését fenntartják. Ha ezt ki lehetne kapcsolgatni, annak végzetes következményei lennének. Ezt nagyon ügyesen kitalálták odafent.

Nekünk meg már csak egy lépés, hogy párhuzamot vonjunk a társadalmi környezet és betegségeink között. Mi a fenéért veszekedjünk, harcoljunk? Hogy betegek legyünk és ezt a gyerekeink is örököljék?