Szaglásunkat ne a kutyákéhoz hasonlítsuk, akiknek mintegy 230 millió receptorsejtje van erre a célra, míg nekünk csak 10 millió. Eddig a tudomány azt tartotta, hogy az emberi kommunikáció fő érzékszerve a szem, mostanában ez a megállapítás egyre kevésbé állja meg a helyét az új kutatások tükrében.
Szaglóreceptoraink az orrunkban akkor lépnek működésbe, ha egy szagmolekula dokkol a felszínükön. Ezernyi illatot vagyunk képesek megkülönböztetni, állítólag azért, mert az agyunk felismerő funkciói fejlettebbek, mint primitívebb emlőstársainké.
Orrunkból az inger a szaglóhagymába jut, majd a thalamuson keresztül a limbikus rendszerbe és esetenként az agykéregbe. Ne menjünk ebbe részletesebben bele, a lényeg az, hogy így a szagok közvetlenül hatással vannak az érzelmi életünk hormonális-idegi folyamataira. Ez akkor is így van, ha ez nem jut el a tudatunkig. Nem tudatosítjuk, hogy pl. Józsinak jó a szaga, de Józsi kémiája mégis változásokat indít el szervezetünkben.
A feromonok
A kifejezés görög eredetű mozaikszó, a pherein jelentése „vinni”, a hormon jelentése „ izgatni”. Ezek külső kémiai üzenetek, melyek bizonyos idegi-hormonális folyamatokat indítanak el a szervezetben. Többek között ez az a hatás, amitől egy női közösségben a menstruációs ciklusok összehangolódnak. Szagüzenetünkért mirigyeink felelősek, a reakciónkért egyes szagokra pedig a DNS-en kódolt válaszminták. Ha valaki az „agyunkra megy”, vagy „allergiásak vagyunk rá”, ez visszavezethető arra is, hogy a szagminták rosszul kommunikálnak egymással. A férfiak magas tesztoszteron szintje gátolhatja az immunműködést a velük szembenállókban.
A férfi illatának nagy részét szteroid molekulák (pl. az androsztenon, amit kölnikbe is kevernek) adják. Körülbelül ötször annyi van a férfiak izzadságában és vizeletében, mint a nőkében. Azt, hogy egy nő hogy reagál a férfi feromonjára, befolyásolja a menstruációs ciklusa is. Ovuláció idején vonzónak érezzük a férfi feromon illatát, míg menstruáció alatt, előtt ez visszataszító is lehet, és agressziót, félelmet vált ki.
Feltételezhető, hogy a nem verbális kommunikációnk hatalmas része az orrunkon és a limbikus rendszerünkön keresztül zajlik. Ez határozza meg a társadalmi erőviszonyainkat, de azt is, hogy két, a szőnyegen szemben álló birkózó közül melyik lesz a győztes. Az, akinek magasabb az adott pillanatban a tesztoszteronszintje. A magasabb tesztoszteronszint a másikban védekező mechanizmusokat indít el, kevésbé lesz alkalmas a küzdelemre.
A másik ember szagingere beindítja a limbikus rendszer-agyalapi mirigy-nemi mirigyek összehangolt rendszerét, és ki-ki habitusa szerint reagál az ingerre. Érdemes megfigyelni, egyes kritikus esetekben (pl. PMS alatt agyamra megy a pasim), hogy milyen a válaszreakció. Ennek megfelelően homeopátiás szerrel lehet szelidíteni a helyzetet. (pl SEPIA) A tesztoszteron által blokkolt immunfolyamatok is hangolhatók. A félelem általános szere az ARNICA, a megalázottságé, erőszaké a STAPHYSAGRIA, a pityergésé a PULSATILLA. Érdemes a családi hátteret is megnézni, mit kódolt a genetikánk.
Gyors, de csak tüneti kezelést hozó további ötletek itt:
