Gondolkodtatok már ezen? Mi a csók szerepe? Miért pont a szánkat érintjük össze? Miért nem a fülünket, pl.? Persze, ennek is van magyarázata. Fizikai…..
F. Galló Béla pszichoteoretikus szerint az emberi kommunikáció számunkra legfontosabb funkciója nem egyéb, mint a rejtőzködés. Úgy kommunikálunk, hogy erősségeink kerüljenek felszínre. Pl. ha diszgráfiás vagyok, akkor nem blogot fogok írni, hanem dumálok. De amikor beszélünk, nem azt mondjuk, amit érzünk, hanem amit mondani szeretnénk – magunkról. Nem tudom mennyire világos a különbség. De a kommunikációnk nagyon kis része a beszéd. Akkor hol történik az igazi információátadás? A metakommunikáció során. A metakommunikáció jellemző egyes fajokra, nemzetekre, családokra, szubkultúrákra, egyedi mintákat követ. Milyen, amikor metakommunikációban elbeszélünk egymás mellett? Mint amikor a kutya meg a macska barátkozik.
Amikor a kutya játszani akar, ennek külső jeleit a macska támadásnak veszi. Csak akkor nincs így, ha együtt nevelkednek, és megtanulják egymás jelzéseit. De így is előfordulhat, hogy a macska, mint később háziasított állat kikattan, és csinál olyat, amitől a kutya – véletlenül – kinyírja. Ugyanezt csináljuk egymással mi is, mi, emberek.
Ha együtt élünk, vegyünk például egy házasságot, akkor már tudom, mi az, ami a kommunikációmban idegesíti a másikat. És már megtanultam az erre vonatkozó metakommunikációmat is lefojtani. De az érzés megvan. Tehát elektronok áramlása indul meg közöttünk. Ha ilyenkor valamilyen nyálkahártyánk érintkezik, itt komoly kisülés, pozitron robbanás keletkezik, és az érzés információlöket formájában megy át a másikba. Tehát, kommunikálunk. Ezért fontos, hogy a szégyenlős szerelmesek, akik nem beszélnek az érzéseikről, legalább csókolózzanak. Mert ilyenkor kiegyenlítődik a dolog. Kisül az, ami felhalmozódva, energiatöbbletként problémát okozhatna a szervezetben, vagy feszültséget az egyéb kommunikációban. A viktoriánus filmekben is leül John és Jane, egy fantasztikus beszélgetés kezdődik a zenéről, aztán hirtelen vehemensen csókolóznak. Majd isznak egy teát. De ez így ok. Mert elmondták az érzéseiket egymásnak. Az enzimek suttogásával, ha már a szavak nem működnek. Szóval, ha valaki szerelmesen megcsókol, az az üzenet lesz érvényben, akkor is, ha közben nem mond semmit, vagy állítja, hogy nem vagy az esete. Viszont ha ez a kiegyenlítődés nincs meg, és az érzések és a kommunikáció között ellentmondás feszül….na, ebben az esetben elkezdődik egymás legyilkolása. És miért a szánk? Igazán egymás szemébe is pisloghatnánk, de az bonyolultabb. A nyálkahártyákon gyorsabb az információáramlás, mert vizes közeg, és nincs úgy leszigetelve, mint a bőr. Kivéve persze ha rúzzsal bekenjük, vagy telenyomjuk a szánkat extra strong orbittal.
Ha már nem is csókolózik egy pár, és dühösek, mi történik vajon, amikor lefekszenek egymás mellé aludni? Alvás közben a gondolatok elkezdenek vándorolni. A gondolatok azonban nem úgy mennek át, mint egy mondat. A gondolatokhoz emóciók, indulatok, érzések tartoznak. Néha dühös vagyok a másikra, de nem mondom el neki, ez azonban éjjel annyira aktív, hogy még rosszul is lehet az, akire haragszom. Felkel, hogy ég a gyomra. Nem tudja miért, hacsak nincs egy aktív álmodási szakasz, ahol egy szimbólumrendszerben megfogalmazódik a másik érzése.
Vegyünk egy példát. Egy férj, akinek szexuális problémái vannak, kisebbségi érzése, kompenzáló macsós stílusban közelít a feleségéhez. Feleség szervezete erre védekezően reagál, minden nyálkahártyája kiszárad. Ebből nem lesz szex, mindenki megsértődik. Éjszaka elindul a tehetetlen düh, és a férj álmában kígyókat ver lapáttal. A feleségnek reggelre indokolatlan hüvelyviszketése kezdődik. Éjjel pedig menekült álmában. A kígyók elől… Ez a mélytudattalan kommunikáció, amelyben szervezetünk a másik elvárásaira is reagál……
