Az influenzavírus a mikroszkóp alatt úgy néz ki, mint egy rajzfilmfigura. Sikerét, azaz, hogy még mindig létező, sőt néha madár, disznó, spanyol néven rettegett betegség is, rendkívüli változékonysága biztosítja. Felületén antigének vannak, ők a vírus névjegyei. (Ezeket jelölik betűvel és számmal, pl. H1 és N1). Nézzük, mik is ezek:
Az influenzavírus felszínén ún. antigének találhatók. Azokat az anyagokat nevezzük antigénnek, melyek a gerincesek szervezetében ellenanyagok (antitestek) termelését, illetve immunválaszt indítanak el. Az elnevezés Detre László magyar mikrobiológustól származik, feltehetően az anti(testet) generál szavakból. Ma már tudjuk, hogy az immunrendszer nem csak antitestekből áll. A modern definíció szerint minden olyan anyag antigén, amit az immunrendszer felismer. Az antigének általában fehérjék vagy poliszacharidok; ezek a baktériumok, vírusok és más mikroorganizmusok testét felépítő anyagok. Az A vírus felszíni struktúráját két antigén határozza meg, a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N). Az emberi megbetegedést okozó törzsekben három H antigén (H1, H2, H3) és két N antigén (N1, N2) fordul elő. A felszíni antigének folyamatos változásban vannak. Változásuk okozza, hogy az egyszer átélt influenza ellen nem fejleszt ki a test teljes védettséget, és azt is, hogy az influenza elleni oltóanyagok gyorsan elévülnek. Általában ez a változás az antigénekben kismértékű, amikor 10-20 évente hirtelen lecserélődnek a vírus antigénjei, olyankor történnek tömeges megbetegedések, hiszen az emberek egy eddig ismeretlen kórokozóval állnak szemben. Az 1977 óta az időről-időre visszatérő járványokban általában a H1N1 és a H3N2 A vírusok, illetve egyes B influenzavírusok a globálisan elterjedt kórokozók.
Eddig a tudomány, de mit tehetünk, hogy a vírus minél hamarabb menjen a levesbe. Ez most nem rossz vicc, hanem komoly. Barátunk, a H1N1 2-3 napig is elidőzik az orrüregben és a torokban, mielőtt munkája eredménye láthatóvá válna. A meleg leves kimossa a szájüreget, és a béltraktusban a másvilágra küldi a vírust. A régi, bevált, már a Bibliában is ajánlott módszer a tyúkhúsleves volt. Többek között azért, mert a madarak bélcsatornájában ott tanyáznak az influenzavírusok és a levesben elölve primitív immunserkentőként dolgoznak.
A levesből felszálló gőz olyan, mint egy inhalálás, tisztítja az üregeket, és aromaterápia is egyben, ha mindent belefőztünk (hagyma, szegfűszeg, zöldségek) ami a húslevesbe való.
(És mielőtt valaki a studyt követelné, IGENIS VAN BENNE VALAMI: a csirkehúsleves fokozza a neutrofil termelődést a szervezetben, ami nyálkaoldó hatású, lsd. Dr. Rennard et al: Chest 2000; 118: 1150-1157.)
Az influenzát ne hordjuk ki lábon, egyrészt, mert fertőző betegség, másrészt, mert ilyenkor lesznek elhúzódó szövődményei. Feküdjünk, pihenjünk, fogyasszunk sok folyadékot, a közepes lázat ne csillapítsuk, mert ez a legjobb vírusölő, és könnyű ételeket együnk. Az antibiotikum nem jó az influenzára, a szövődményekre rendelik, általában.
Mit tegyünk, hogy immunrendszerünk harcra kész legyen? A jó öreg C-vitamin mindig legyen kéznél, de H1N1 a D vitaminnal sincs barátságban. Az echinacea (kasvirág) növény homeopátiás alacsony hígítása is nagyon jó immunerősítő. Egész télen lehet szedni (tíz nap szedés, öt nap szünet). És aki nem hisz a homeopátiában, az influenza a legjobb alkalom, hogy kipróbálja. Az első tünetektől. És fekvéssel egybekötve. Mert akkor hiába, ha közben a munkahelyünkön halálra stresszel egy kolléga…
A homeopátiás kezelés itt olvasható:
