A nagy felfedezések revelációkból jöttek. Hogy aztán ezt ki hogy bírta lenyomni a környezete, kora torkán, az már az egyéni képességeken múlott. Giordano Bruno-nak nem sikerült, Newtonnak olyan jól, hogy egy korszakot alapozott meg. Minden jelenségnek van fizikai magyarázata, a lourdes-i gyógyulásoknak is. …
Bár meghirdették a tudomány végét, azzal érvelve, hogy a humán genom feltérképezése után már nincs mit felfedezni, azért pár kérdés nagyon is nyitva maradt. Kezdjük a legfontosabbal: hogy keletkezett élet a Földön? Az ötvenes években felállított teória, miszerint a langyos levesben úszó szervetlen anyagok némi energia és persze szerencse folytán intelligens fehérjemolekulákká szerveződtek, nem állja meg a helyét. Ma sokan arra a magyarázatra hajlanak, hogy az élet más bolygóról érkezett. De azon a másik bolygón vajon hogy keletkezett? A másik ilyen kérdés, amire nincs válasz, az az, hogy a Földön, a termodinamika második törvénye szerint a rendszerek a rendezetlenség felé haladnak, mert ennek fenntartásához kevesebb energia kell. Ezért rozsdásodik az autó, dől össze a ház. Ezalól egy kivétel van, az élő rendszer. De mi az, ami a sejt rendkívül bonyolult rendszerét ilyen összehangolt működésre bírja, a törvénynek ellentmondó irányban? És ahogy egy élő rendszer elpusztul, az entrópia törvényének megfelelően bomlásnak is indul….A XX. század redukcionista tudománya (ha elég kis részekre szedünk mindent, ott lesz a magyarázat) hiába kereste erre a választ. Sőt, volt egy két olyan meglepetés, amire nem is számítottak. Pl. nem találták a DNS-ben az élet értelmét. Sőt, rájöttek, hogy a DNS maga is változik, tehát a sorsunk, betegségeink nem kizárólagosan predetermináltak a DNS-ben. Nemcsak spontán mutációk, hanem környezeti hatások miatt is. John Cairns kísérlete példa erre, ahol E.coli bacikat, melyeknek nincs tejcukor bontó enzimjük tejcukorba tett, és azok vadul mutálódni kezdtek, hogy fel tudják használni a laktózt táplálékforrásnak.
(Vicces, de azt, hogy a génállomány állandó, és nem változtatható egy „szadista” kísérlete alapozta meg. Weisman 1890 –ben azzal foglalatoskodott, hogy egerek farkát vagdosta le, majd ezeket szaporította, a gyerekekét is levagdosta, és mégis farokkal született a harmadik generáció. )
És a genetikai anyagunk 95 %-ban egyezik a fehéregérével, csak ő egy kicsit több fehérjét szentel a szaglásának… De mit fehéregér, a muslicának, a genetikusok kedvenc állatának 15.000 génje van. Akkor nekünk, a felsőbbrendű embernek vajon hány lehet? Biztos legalább 500 000. Hát nem. 24 000, kb. a duplája a muslicáénak. Tehát nem a genetikai állományunk tesz minket emberré.
Einstein gyakran idézett mondása, hogy a világ problémái nem oldhatók meg azzal a gondolkodással, mely a problémákat létrehozta. Minden nagy felfedezés egy hatalmas tudati ugrást is jelentett az emberiségnek. Mai szemmel nézve már nem nagy dolog, amiért máglyahalált haltak, de az akkori környezet ezt az információt ennyire nem tudta befogadni. Mit mondott Bruno? Azt, hogy a csillagok tulajdonképpen távoli Napok, körülöttük ugyanígy bolygók keringhetnek, s azokon a földihez hasonló élet lehetséges. Ezt ma már az óviban is tudják.
Persze voltak olyanok, akik életben tudtak maradni. Leonardonak szerencséje volt, hogy az elfogadó reneszánszba született, bár tudata, és a természetre való rálátása évszázadokkal előzte meg korát. Einstein az elméletét először gondolatkísérletként állította fel, a matematikai bizonyítás később jött. Bohr az atom modelljét álmában látta meg.
A redukcionista hozzáállás legkevésbé a gyógyulásban állja meg a helyét. A newtoni modell szerint (bár szerintem Newtont torzítva interpretálják) egy nagy gép az ember, kis alkatrészekkel, amit az agy irányít, mely mérete miatt teszi az embert felsőbbrendűvé. Így leírva már elég hülyén hangzik, nem?
Sokszor gondolkodtam, vajon mit érezhetett Hahnemann, amikor felfedezte a homeopátia önregulációs gyógymódját, a XIX. század elején. Szerintem az egész élete azzal telt, hogy próbált a kor tudományának megfelelő magyarázatot adni a jelenségre. És ne becsüljük le, ez olyan jól sikerült neki, hogy a tézisei máig megállják a helyüket. Empirikus alapon. Tudományosan a kvantummechanika írja le. Hogy nem értjük? Persze. Ugyanis a homeopátia jelenségének teljes fizikai magyarázatához kvantumugrást kell a tudatnak végrehajtania. Ugyanott állunk, mint a mi irányítja a géneket kérdéskörnél. Magyarázat létezik, csak olyan paradigmaváltást igényel a mechanikus világtól, amelyre még nem sokan képesek. Niels Bohr híres mondása: akinek nem forgatja fel a kvantumfizika az életét, az egyszerűen nem érti.
És mi a kvantumfizika Lourdes mögött? R. A. Wilson amerikai pszichológus professzor azt állítja, hogy a kvantumkáosz – azaz a makrovilág mögötti kavantumfolyamatok - általában tudattalan szinten – kölcsönhatásban van az emberi pszichével, és hogy ez a kölcsönhatás a nem lokális kapcsolatokhoz hasonlóan működik. Lefordítva, Lourdes-ban az gyógyul meg, aki a tudatát Jézusnak erre a mondatára állítja teljesen:
Hogyha valaki legalább akkora hittel rendelkezik, mint egy mustármag, képes lehet a hegyeket is elmozdítani.
(akit ez bővebben érdekel: itt olvashat róla: http://www.lelekbenotthon.hu/modules.php?name=News&file=article&thold=-1&mode=flat&order=0&sid=81
