Az emberek párkapcsolati témában jellemzően három problémával keresnek segítséget. Az első, hogy szeretnek valakit, és szeretnék, ha az viszonozná az érzéseiket. A második, hogy szerettek valakit valaha, de ez elmúlt, és újra szeretni akarják (ez a házasságokra jellemző). A harmadik, hogy rájöttek, hogy a másik nem viszonozza az érzéseiket, és ki akarják verni a fejükből. Azt szeretnék, ha a terapeuta nyomna egy format C-t az adott területen az agyukban. A probléma ezeknél csak az, hogy talán egyetlen olyan dolog maradt az életben, amit nem tudunk mesterségesen befolyásolni, és ez a szeretet mértéke és minősége..

A gondolatot Jorge Bucay új könyve, a Találkozás útja ihlette. Mielőtt sorra vennénk a három problémát, pár szó a szeretetről. A belső világunk egy kép, melyet az érzékeink segítségével alakítunk ki. Egyéni, és csak ránk jellemző. Szóval ahogy én látlak téged, az egyedi, és esetleg semmi köze ahhoz amit te gondolsz magadról. Az, hogy szeretlek, azt jelenti, hogy foglalkozom veled, fontos vagy nekem, hagyom, hogy az érzéseim működjenek. Ezt te észreveheted, elfogadhatod, elutasíthatod, figyelmen kívül hagyhatod, de ez nem változtat azon a minőségen ahogy én érzek. Szeretni csak egyféleképpen tudunk, a magunk módján. A szeretet kimutatása jelenthet teljesen mást neked és nekem, eltérő lehet a szeretetnyelvünk, és állhat fent köztünk teljes félreértés úgy, hogy egyikünk sem téved a lényeget illetően. Minden embert, akit szeretünk, csak a saját módunkon szerethetjük, a minőségtől függ a szeretet kifejezésmódja, ami más az anyám, a gyerekem, a szerelmem esetén. A szeretetnél az intenzitás változhat. Tudunk pislákolni, lángolni és annyira szeretni, hogy már valaki puszta léte is öröm számunkra.

A zavar és a félreértés egyik gyakori oka, hogy a szeretet mércéjének magunkat állítjuk be. Azaz összemérjük, mit teszünk mi a másikért, és ő mit tesz értünk. Pedig a másik nem úgy szeret engem, ahogy én őt, és nem is úgy, ahogy én akarom, hanem a maga módján. Schopenhauer mondta: az ember tehet, amit akar, de nem akarhat úgy, ahogy tetszik. Ha valaki pontosan úgy szeretne, ahogy én akarom, akkor nem külön ember lenne, hanem az én folytatásom. A másik véglet az az ember, aki azért nem veszi észre a másik iránta való közönyét, mert a hiúságát sérti. "Hogyhogy nem szeretsz, amikor annyira csodálatos, megismételhetetlen vagyok, és mit meg nem teszek érted? " Pedig az igazság az, hogy engem éppolyan könnyű nem szeretni, mint bárki mást. A szeretet sem a tevékenységünktől, sem a döntéseinktől nem függ - egyszerűen van. Vagy van, vagy nincs. Ha valaki nem szeret, akkor sem fog, ha az életemet áldozom érte, kiválthatom a sajnálatát, háláját, megvetését, de a szeretetét nem, mert az benne van, és nem attól függ, hogy én mire vagyok képes. Kimondhatjuk, hogy ebben a világban a szeretet az egyetlen hiteles mértékegység.

Ezért nem működik az sem, ha valaki azért keres segítséget, hogy jobban szeressen egy embert, mert akkor minden könnyebb lenne az életében. A szeretet nem egy belső adagoló csap, amit elfordítunk. Ezért a párkapcsolati problémák olyan megoldása, hogy csakazértisszeretnifogom - csapda. Nem tudunk saját magunk nélkül élni. Ide még egy gondolat Bucay könyvéből: az egyetlen elfogadható indok, hogy ágyba bújjunk valakivel az, hogy vágyunk rá, hogy ágyba bújjunk vele.

A szeretném kiverni a fejemből kérdésre ugyanez a válasz - reménykedni lehet, hogy az érzés intenzitása idővel csökken. Szerethetem a másikat úgy, hogy nem szeret engem? Hát persze. Fontos, hogy akkor ezt ne manipulációra fordítsam, hogy a bűntudatán vagy a traumáin keresztül magamhoz kössem mégis. Mert nem meghalni kell a másikért, hanem együtt élvezni az életet.

Senki sem tudja a másiknak bizonyítani a szeretetét, mert ugye mindenki annak hisz, amit maga lát, és nem a másik embernek. :-)  Az emberi kapcsolatokban nem az a fontos, hogy kimondom- e neked, hogy szeretlek, és az sem, hogy kimutatom -e. Mondjuk elragadtatott tekintettel nézlek, miközben együgyűnek látszom. Az a fontos, hogy te szeretve érzed-e magad, vagy sem. Ezért a legjobb válasz, ha valaki azt mondja, hogy szeretlek, a következő:

-Tudom. Akkor a másik tudni fogja, hogy szeretve érzem magam, és mindketten rettentő elégedettek leszünk.